Tudom, nem siettem el ezt a posztot, de várni akartam, hogy ülepedjen kicsit az élmény. Nagyon izgalmas időszak volt, a képek elkészítésétől kezdve, a mi lesz, ha nem lesz elég a pogácsa kérdésig. Kiállítást és megnyitót szervezni alapból nem egyszerű feladat, de a járványügyi korlátozások mellett sokáig bizonytalan volt az időpont.

A pályázat

A Nemzeti Kulturális Alapnál minden évben lehet pályázni új alkotások létrehozására. Nem gondoltam, hogy elsőre nyerek. Örültem, hogy a bizottság is úgy látta, Kukutyin egy érdekes és értékes téma. Aki pályázni szeretne, kösse fel a gatyáját, mert a pályázati oldal rettenetes. Az oldal nem minden böngészővel és netszolgáltatóval működik. Nekem mobilnettel nem megy, csak rendes nettel és Edge böngészővel.

A nyomtatás

Nem elég, hogy a képek szépen néznek ki monitoron, gondolni kell a nyomtatásra is. Szerencsére a Bíborördög Kft.-vel hozott össze a sors, másnak is ajánlom, aki kiállításra készül, vagy jó minőségű nyomatot szeretne. Ervin megadja a megfelelő beállításokat, és gondosan készíti elő az anyagokat. Örök hálám, amiért türelmesen vezetett a formátumok és színterek útvesztőiben.

A helyszín

Nyüzsgő helyszínt akartam, ahol sokan megfordulnak. Ehhez a Zöld Terasz (Földváry utca 3.) tökéletesnek tűnt, ahol mindig van valami esemény, akkor is látják a képeket, ha nem feltétlen a kiállítás megnézése a cél. Ezt a járványügyi szabályozás keresztülhúzta… Most csak bejelentkezéssel lehet jönni megnézni, de délután 3-tól hétköznap ráérek, akinek van kedve, jöhet. Ér Facebookon üzit írni!

A meghívó

A megnyitóra kell közönség. A közönséget meg kell hívni. Készítettem egy képeslap formájú meghívót, amire kézzel írtam… Ennek eleinte technikai oka volt. Ha a nyomtatás elkészül, de az időpont mégse jó, az nagyon ciki… Aztán rájöttem, hogy bár rondán írok, mégis személyesebb.

A megnyitó

Eredetileg április vége lett volna… Ebből lett május 15, végül május 29-én csak sikerült. Kicsit rossz érzés volt, hogy kötelező elkérni az oltási igazolványokat, de remélem, hogy erre az őszi hódmezővásárhelyi megnyitőn és utána ferencszállásin már nem lesz szükség.

A megnyitóra kell egy tiszteletreméltó fotóművész, aki megnyitja. Erre Szőke Jánost kértem fel, akitől sokat tanultam. A beszédében csak túlzott, hogy lassan nem tud mit tanítani, a stúdiós fényekkel nem tudok még olyan szépen bánni, mint ő. Szőke János segítségével sikerült felvenni a kapcsolatot Jani Jánossal, Ferencszállás polgármesterével. Szerencsére ráért, és így Ferencszállás történetéről, a kukutyini zabhegyezés eredetéről is hallhattunk. Nagyon örültem, hogy eljött, és ezúton is köszönöm neki, hogy részt vett a megnyitón.

Nincs megnyitó pogácsa nélkül… Lehet, kicsit túlzásba estem, de rettegtem, hogy elfogy a pogácsa, a sajtos rúd, az édes olasz keksz, a gyümölcslé, ásványvíz, bor. Rendesen bevásároltam… Elég volt minden, maradt is, a szombati partin is pogácsával és kekszzel tömtem a cimborákat.

Nagyszerű közönség jött össze. Köszönöm azoknak, akik eljöttek. Örültem, hogy nem csak fotósokat érdekel az esemény, hanem eljöttek a barátok és kollégák is. Jól sikerült társasági esemény volt, jó volt látni, hogy a járvány után visszarázódik az élet.

Ha jól láttam, ketten fotóztak, egyelőre csak Dobó János képeit kaptam meg, nagyon jó képeket készített. Köszi, János!

Tárlatvezetés és bejelentkezés

A hónapban szeretnék tartani egy tárlatvezetést valamelyik hétvégén. A kiállítás bejelentkezéssel látogatható, jelentkezni nálam lehet. 🙂

Top