Fotós táborban jártam

Mozgalmasan telik a nyár, az augusztust fotós táborral indítottam. A Dél-Alföldi Fotóművészeti Alkotótábort augusztus 2-től rendezték meg. A szállás Tompaháton volt, ami Derekegyházhoz tartozik.

Csütörtökön nem volt semmi konkrét program, némi akklimatizációs fotózás után elkezdtem ismerkedni. Szegedről csak én érkeztem, ami kicsit fura volt, hiszen alig 60 km-t kellett autózni onnan. Egyébként Sopronból és Mosonmagyaróvárról is érkeztek kiváló fotósok.

Mártély, fényfestés, modellkedés

Pénteken hajnali négykor kellett kelni, ettől nem voltam boldog. 5 órakor indultunk Mártélyra, ahol vártak minket a ladikok. Az aljukban víz volt, valahogy nem tűntek túl bizalomgerjesztőnek, de végülis a gyanakvó különítményünk is vízre szállt. Bakcsó, szürke gém, elszabadult házi liba, horgász akadt lencsevégre. A ladikozás után a fotósok számára létfontosságú kávézás következett, utána part menti séta, és további madarak becserkészése.

Az ebédet a derekegyházi kultúrházban ettük meg. Engem az önkormányzat konyhája teljesen meggyőzött, pont eltalálták, hogy a mákos guba az egyik kedvencem. Az ebéd után Sony bemutató következett. Sajnos, az elektronikus kereső továbbra se győzött meg, egyelőre maradok a Canon DSLR-nél.

Niksz Gyula előadása a fényfestésről nagyon érdekes és izgalmas volt, bár a végére a hajnali kelés kezdett visszaütni, és egyre álmosabb lettem. Tudtam, hogy ha nem mozgok, akkor el is alszom, így jó ötletnek tűnt, hogy a fotózás részt inkább modellként csináljam végig. Amúgy is elfelejtettem állványt hozni. Szóval belevágtam az amatőr modell karrierbe is, a visszajelzések alapján nagyon ügyes vagyok. Viszont a végére olyan éhes lettem, hogy kértem egy pizzát, amit jól be is faltam.

Kéktói Ménes

Miután este visszamentünk a szállásra csak néhány képet dolgoztam ki, aztán alvás volt, mert szombaton emelték a tétet, hajnali 3-kor kellett kelni. A Kéktói Méneshez mentünk napkeltét, teheneket, lovakat fotózni. Munkagéppel vontatott szekérfélére ültettek fel minket, nagyon örültem, hogy nem kell gyalogolni. Én leginkább félálomban fényképeztem, akkor élénkültem fel, amikor észrevettem, hogy át lehet menni a kerítésen, mert mások is átmentek, és szembe lehet kerülni a lovakkal. A lovak után tehenek jöttek, nagyon izgalmas volt ellenfényben fotózni az állatokat. A kutyák is jó műsort csináltak.

A következő megállónál rohanó ménest ígértek, amit meg is kaptunk. Nem tartott sokáig, de intenzív élmény volt ennyi rohanó lovat látni. Aztán visszamentünk a tanyához, ahol házi kolbásszal és sajttal kínáltak minket. Itt készült tábori csoportkép is. Aztán még egy darabig lehetett fotózni a tanyán, végül visszamentünk a szállásra. Ebéd után képkidolgozás következett. Elég álmos voltam, de szerencsére Eifert János segített, így meglett a három kép, amit odaadtam, hogy válasszák ki valamelyiket a tábor csoportos kiállítására. Mindenki három képet adott, amikből szavazással kiválasztotta a társaság, melyik a legjobb.

Portrézás

Vasárnap végre nem kellett korán kelni, Horváth Imre előadása is csak 9-kor kezdődött. Nem voltam nagyon friss, de sok dolgot tanultam tőle, és nagyszerű képanyagot hozott a munkáiból. Fotózni is kimentünk, én Eifert Jánossal tartottam, akitől rövid idő alatt elég sok gyakorlati dolgot tanultam. Beszélt a diaporámáról, amit annyira izgalmasnak találtam, hogy szeretnék ezzel a műfajjal is foglalkozni.

Ebéd után Horváth Imre a képkidolgozásról tartott előadást, közben a laptopomon nyúztam a RAW fájlokat. Tényleg hihetetlen, mit lehet összehozni természetes fénynél. A nap végén Csörögi Dóra tartott előadást Tanzániáról Közel Afrikához címmel. A képei tényleg közel hozzák ezt a távoli vidéket, ahol annyira más a környezet, és különleges állatok élnek.

Sötétedés után páran kimentünk a falu szélére fényfestéssel játszani. Sikerült teljesen sötét helyet találni, ahol a fák természetes alagutat képeztek, ezt világítottuk meg, aztán rajzoltunk is a lámpával.

Kiállítás

Hétfőn valahogy nem bántam, hogy előadás van, és nem a halastavaknál fotózunk. Így nem kellett megint korán kelni. Eléggé elfáradtam, nagyon intenzív és sűrű néhány nap volt. A vakus gyakorlatra csak belestem, éreztem, hogy nem nagyon tudok figyelni, meg rájöttem, hogy a reggeli se volt elég. Tompaháton van egy kisbolt, ott vettem kakaót, hogy azzal és a csokis zabkeksszel tuti kihúzom ebédig.

Ebédre marhapörköltet kaptunk, ami nagyon jó volt. Ebéd után Kolbe Gábor tartott előadást a színházi fotózásról. Nagyon érdekes volt, sok jó képet hozott. Hattól a kiállításmegnyitó következett. Nagyon jó anyag jött össze, nem tudom, meddig lesz a derekegyházi kultúrház falán, de aki jár, annak érdemes benéznie.

Köszönöm a szervezőknek, előadóknak a programokat, meg mindenkinek a nagyszerű társaságot!

 

További képek a Facebook oldalon.